Miért émlékszünk gyerekkorunkból inkább a rosszra, mint a jóra? - Életízesítő

Miért émlékszünk gyerekkorunkból inkább a rosszra, mint a jóra?

Sokszor viccelődünk azzal, hogy biztos azért nem sikerülnek dolgok, mert gyerekkorunkban...

Szó mi szó, nagy igazság, hogy a gyerekkorunkban megtapasztalt élmények, az egész életünkre kihatással vannak. Van, aki felnőtt korában is fél a kutyáktól - hisz' kiskorában a szomszéd néni kutyája egyszer megkergette.

Igaz, hogy azóta eltelt 30-35 év, de az agyunk nem felejt. Bizony, ha kutyát látok, félni kell.

Miért van i​lyen erős hatása a rossznak?

Az emberek két alapvető érzelme a valami utáni vágy és a valamitől való félelem. A pszichológusoktól tudhatjuk, hogy a félelem sokkal erősebb, mint a vágy - egy átlagembernél kb. ötszörös eltérés tapasztalható. Ennek kimutatására rengeteg szellemes, játékos kísérletet találtak ki a kutatók, de ma már a korszerű agykutató berendezésekkel láthatjuk is, mi zajlik a fejünkben különböző szituációkban.

Ez egyébként nem meglepő. A közmondás szerint a nyulat kergető róka esetében a nyúl mindig gyorsabban fut, mint a róka - mert ő az életéért fut (félelem), míg a róka csak a vacsorájáért (vágy). Ezért mi is erősebben félünk valaminek az elvesztésétől, mint amennyire el akarunk érni valamit.

Sok ember hasonlóan éli az életét. Azért nem tesz meg dolgokat, mert fél a következményitől, a sok "mi van ha..." élményektől.

Ezzel viszont létrehoz egy olyan védekező magatartást, ami nem ahhoz segíti, hogy kiteljesedjen az élete, hanem attól védi meg, hogy nehogy valami rossz érje.

Kun Attila egyik előadásában hallottam, hogy ő gyerekkorától fogva arra vágyott, hogy éljen. Nem az mozgatta, hogy gazdag legyen, hanem az megtapasztalja a körülötte lévő világot.

Te melyik melyik úton jársz?​