Veszekedés nélküli szenteste

Veszekedés nélküli szenteste

 

fenyofa-ekeles-1

8-9 éves lehettem, mikor egyik évben szüleim valamiért úgy döntöttek, hogy szenteste délutánján fogják beszerezni a karácsonyfát. A gond csak annyi volt, hogy sötétedés után nem nagyon álldogáltak árusok az utcán fenyőfát árulva. 

Ennek természetesen az is lett a vége, hogy igen feszült tempóban és idegállapotban jártuk a várost a piros ladánkkal. Édesanyám persze kéretlen szavakkal kínálta nevelőapámat, akinek természetesen minden vádló mondatra megvolt a tökéletes magyarázata.

Ha jól emlékszem, végül az egyik piacnál még találtunk olyan elvetemült árust, aki kint állt 5 óra körül és így végül mégis sikerült fával ünnepelnünk az ünnepet. 

Persze a karácsonyi élmények itt még nem értek véget!

Emlékszem, amikor tinédzserként a nagymamám fáját kellett bevarázsolnom a karácsonyfa tartóba! Természetesen – miért is ne – egy 70 éves és egy 10 évesnek eltérő megoldása volt, hogy ezt az egyszerű feladatot hogyan is kell jól és praktikusan kivitelezni – célszerszámok hiányában. 

Szó mi szó, nem hiszem, hogy az az alkalom volt, amikor a lehető legbékésebben oldottuk meg a feladatot. Hála Istennek, azért estére túl tudtunk lépni a hangos vélemény különbségeken. 

Mit tanultam felnőtt fejjel ezekből az alkalmakból?

Első és legfontosabb, hogy nem éri meg vitatkozni. Végül is azt hiszem semmi jó nem jött ki abból, hogy mindenki jobban tudta, hogy mitől lesznek a dolgok tökéletesek. Persze nem jó, ha az utolsó pillanatra hagyunk mindent, de ki az, akinek nem csúszott már el egy-egy dolog a rohanó hétköznapokban?

Mi a fontos? 

Vissza gondolva ezekre az alkalmakra, most már látom, hogy valójában akkor mindenki a saját igazát erőltette, ahelyett, hogy azt kereste volna, hogy valójában mi a jó megoldás a helyzetre. 

Rájöttem, hogy az emberek általában nem azt keresik, hogy mi az igazság egy-egy dologgal kapcsolatban, hanem azt hajtogatják, hogy miért van nekik igazuk. A kettő között óriási különbség van!

Egy vitában mindig arra törekszünk, hogy meg tudjuk győzni a másikat, hogy miért én látom jól a dolgokat és miért nekem van igazam. Persze nem igazán szoktuk látni, hogy ha valami hülyeség mellett kardoskodunk.

A vitákban nem a megértésről szólnak. Mivel különbözik az én véleményemtől, úgy se lehet a másiknak igaza.

Az egyik munkahelyemen egyszer megdícsértem egy hölgyet, hogy milyen csinos ruhában van. Vissza is kérdezett, hogy “Tetszik?” Mondom: “Nem, de attól függetlenül nagyon jól áll!”*Erre elsápadt és nem értette, hogy akkor most miért mondom… (*maga a ruha nagyon divatos volt, de nem állt közel az én ízlésemhez)

Olyat is többször tapasztaltam, hogy miután a barátom elmesélt egy történetet, megértettem, hogy mit akart mondani, mégsem értettem egyet vele.

De akkor kinek van igaza?

Nem tudom megmondani. Az biztos, hogy te így, a társad, családod, barátaid meg úgy látják a dolgokat – tehát mindenkinek igaza van a saját szemszögéből.

Stephen Covey: Kiemelkedően hatékony emberek 7 szokása c. könyvben olvastam egy örök szabályt, hogy először értsd meg a másikat, majd csak ezután értesd meg magadat. 

Azt hiszem a jó kommunikációhoz ez elengedhetetlen dolog! Figyelj arra, hogy aki beszél hozzád, mit akar mondani, miért gondolhatja azt, amit mond. Ez még nem azt jelenti, hogy igazat kell neki adni, hanem megpróbálom megérteni. 

Igazság vagy igazam

A legnehezebb dolog, hogy nem azon gondolkodunk, hogy mi az igazság, hanem az, hogy miért van nekem igazam. A kettő között óriási különbség van. 

Ha a magunk igazát keressük, attól még lehet, hogy rosszul gondolkodunk, de ha az igazságot keressük, sokkal valószínűbb, hogy meg is találjuk, és a dolgok a lehető legjobban fognak működni.

Egy vitában is az a legnagyobb lehetőség, ha nem az a kérdés, hogy kinek lesz igaza, hanem az, hogy van-e még az én véleményemnél is jobb megoldás.

 
karacsonyi-harang

Megoldás karácsonykor (is)

Nem akard, hogy feltétlenül igazad legyen! Értsd meg, hogy a másik miért mondja azt, amit mond. Nem feltétlenül kell egyet érteni, vagy azt csinálni, amit mond, de ha megérted, sokkal közelebb kerülsz ahhoz hogy megértsétek egymást és megőrizzétek az ünnep hangulatát. 

Könnyú ez? Nem mindig. Lehet, hogy egy viccel kell elütni az élét a dolognak, de megéri. 

Hisz nem az számít hogy igazunk legyen, hanem az, hogy jó ünnep legyen! 

Kívánom, hogy megértéssel teli Karácsonyi ünneped legyen!

Kommunikálj úgy, mint ahogy eddig soha

Tudd meg, hogy mik akadályozzák és mik segítik elő azt, hogy megértsenek és megértsél másokat úgy, hogy valójában az történjen, amit kimondasz!

Vidd magaddal