Tévhitektől a felszabadultságig

Győzd le hiedelmeidet és lépj tovább az életedben!

Boldogságod lehetősége, amikor képességeid szerint élsz

A hiedelmek visszahúzó ereje

Olyan sokszor mások szemén, mondandóján és véleményén keresztül ítéljük meg Magunkat. A visszajelzések, a tanácsok, szavak és az intelmek annyira személyiségünk részévé válik, hogy képtelenek vagyunk szabadulni azoktól belső hangoktól, amit korábban szüleink, tanárain vagy kortársainktól hallottunk. 

Sajátunknak érezzük őket, ismerjük szigorúságukat, mint egy könyörtelen szülői szemrehányást: „Mégis mit képzelsz, hogy csinálod?!!!”

Azt érzed, hogy ügyetlen és alkalmatlan vagy, még többet kellene tanulnod, csak akkor lennél elfogadható, ha még tökéletesebb leszel. 

Pedig ismered magad, tudod, hogy nagyon igyekszel és amikor barátok és ismerősök vagy kollegák bátorítanak, hogy: „Már nem kellene semmit tanulnod, csak el kellene kezdeni csinálni!” – akkor ezzel egyáltalán nem tudsz mit kezdeni, sem egyet érteni.

hiedelem

Tudod és ismered magadat hogy eddig is sokat tanultál, képzeted magadat, kilógsz a sorból, és mélyen belül tudod, hogy értékes vagy, de valahogy mégis, mégis van egy de…

Azt érzed, hogy nem vagy elég jó, nem tudsz mindent vagy miért kezdj bele egy izgalmas dologba, hisz’ az ötletedet már többen is megvalósították és kísér az  „Á, ehhez én nem vagyok elég jó” érzése.

Menekülési tervként még többet tanulsz, még jobban igyekszel és a még jobbat próbálod tenni, hogy felnőhess ahhoz, hogy szerethető és elfogadott legyél, ahhoz felnézzenek rád.  

A hiedelmek nem mentenek meg a kudarctól

Sokan azt hiszik, hogyha biztosra mennek, akkor nem fognak elbukni. Pedig ezzel a szemlélettel rengeteg lehetőséget engedsz el magad mellett. Ha félelmeid alapján tekintesz magadra, az alapján „mered” megfogalmazni vágyaidat, akkor elég gyakran félremagyarázzuk, hogy miért nem változtatunk szokásainkon, hisz: “Hülye azért nem vagyok!”

Pedig tudjuk, hogy  félelmeink (elég jó, szerethető, fejlődőképes vagyok) nem támogatják, hogy egy felszabadult, alkotó életet éljek, hanem éppen visszahúznak, lefojtanak. 

Mégis ragaszkodunk hozzájuk, és továbbra is szenvedek attól, hogy lebecsülöm magam, szüleimnek való megfeleléstől (érzelmi zsarolás) és olyan munkám van, ami nem okoz kihívást, hanem csak bedarál.

Magyarázataim:

  • mert a többiek biztosan jobbak…
  • mert anyámmal/apámmal erről nem lehet beszélni…
  • mert meg kell élni…

Az okos, racionális válaszok ellenére mégis miért nem érzed a boldogságot?

Tehát még egyszer: a korlátozó gondolataid nem tudnak boldogabbá tenni.  hogy n

Tudom, hogy nehéz szembe nézni Önmagaddal, helyzeteddel, környezeteddel, amiben vagy, de ezek a helyzeteke a legjobb lehetősége, hogy lásd, mit kell a hátad mögött hagyni. 

Tükröm, tükröm… 

A legtöbb ember egy álarc mögé bújva éli az életét, és így araszol leszegett fejjel végig az úton... de te nem! Te képes vagy szembenézni azzal, ami vagy.

Cseréld le a gátló gondolkodási mintáidat

Beszélgetéseim alatt azt tapasztaltam, hogyha valaki igazán Önmagát látja, akkor teljesen megszűnik az elvárásoknak való megfelelés és a vádló lelkiismeret, hogy ő nem elég jó. 

Egyszerűen ezek a kétségek lecserélődnek a felszabadultság érzésére és a lehetőségek felismerésére. 

Van, hogy ez megtörténhet 30 perc alatt, de lehet, hogy hosszabb idő kell hozzá. Egy biztos, hogy megéri foglalkozni a hiedelmek felülírásával, mert csak így tudsz változtatni az életeden. 

Ne rejtőzz, kezdj el élni, legyél Önmagad!

ÉLD A SAJÁT ÉLETED!

Ismered meg fel a belső hangot, ami vezet, hogy mit tegyél az életben!
Kattints a lenti fehér gombra!