Nagyvonalúság

Parasztgyerek vagyok és büszke vagyok rá. Anyám minden reggel megfejte a tehenet, és kirakta kannába a tejet, amit nekem kellett elvinni iskola előtt a családokhoz, akik havonta egyszer fizettek érte. Egyszer elhagytam az így kapott száz forintot, ami akkor óriási összegnek számított. Anyám olyan bölcs volt, hogy semmi rosszat nem szólt, pedig egyébként tíz fillérekkel elszámolt velem, amikor a boltba küldött; és nemcsak velem, mindenki mással is. De ezt a veszteséget szó nélkül hagyta. Felnőttként is visszaemlékszem erre a paraszti bölcsességre és nagyvonalúságra. Bíró László

Milyen nagy az a bőségszemlélet, ami szemethuny azokon a hibákon is, ami nagyon fáj…

Forrás: Férfiak klubja

Tetszik? Lehet, hogy másnak is! Oszd meg másokkal...
Facebook
LinkedIn
Threads
Reddit
WhatsApp
Olvass tovább!
női vezetés

Az erős nőnek mindig vezetnie kell?

Egy búcsúban beszélgettem egy hölggyel, aki egy táncegyüttesnél dolgozott irodai asszisztensként. Szóba került a tánc, és megjegyeztem: – Gondolom, a párod jól meg tud táncoltatni!–

terített asztal

A terített asztal, amely mellett már senki sem…

Egy kórház várójában ültem, amikor beszélgetni kezdtem Feri bácsival. Tudjátok, hogyan kezdődnek az ilyen beszélgetések. Először csak annyit kérdezünk, hogy jó helyen várakozunk-e. Aztán szóba

kórházi ágy az ablak mellett

Nem a legjobb hely adja a legjobb élményt

Gyerekkorom egyik meghatározó lelkésze Henter Barna volt. Az egyik istentiszteleten mesélt egy történetet, ami valamiért azóta is velem maradt. Egy kórteremben több, hosszú ideje ágyhoz