Szülőként sokszor kihívást jelent, hogy hogyan adjam át azokat az életrevaló leckéket, amiket fontosnak tartok a boldgosághoz, boldoguláshoz. Tinédzser korú gyermekeim visszajelzéseinél egyre jobban látom, hogy ez a folyamat nem úgy működik, ahogy gondolkodtam róla.
A szavak erősek, de a minta még erősebb. Ezt persze felismerni, megérteni és leginkább elfogadni a legnehezebb, főleg amikor a mintáim visszaköszönnek a gyermekeim életében (és itt nem a jókra gondolok! :))
Egyik reggel láttam Freddievel egy interjút, ahol azt mondta, hogy arra törekszik, hogy a mintája legyen követendő és ne a szavai.
Ez újra megerősített abban, hogy a szóbeli és a mutatott minta összhangja a legerősebb lehetőség, hogy a gyermekeimnek mintát mutassak. De első mindig a mint, a szavak csak megerősítik ezt!
