Ballance, egyensúly, biztonság.
Főzni és táncolni tanulok.
Persze idővel természetesen nem állok túl jól. Egy ismerősömnek említettem, hogy kezd szorítani a sapka, erre frappás választ küldött:
„A szakácskodást nem lehet tanulni, az belülről jön 🤗 nyilván aki nem jártas benne, az az alapokat el tudja sajátítani egy suliban, de az igazi főzéshez lélek kell és ízérzék.. Meg egy kis hedonizmus 😉”
Visszaírtam, hogy: „Na bumm!”
Erre a válasza:
„Akkor ne küzdj 😉 az csak teher.
Olyasmi utat járj be, ami könnyedséget és megnyugvást hoz. Olyan dolgokban küzdj, amiben biztos vagy és jó is vagy benne. Olyat, amit szeretsz és nem rak Rád plusz terhet, és feszkót 🤗
Mindent, ami jól esik a testednek és a lelkednek 😉”
Aranyszabály? Kérdeztem vissza:
„Nekem minden nap ez a szabály 🤗
Az egyensúly nagyon fontos. Ha bármilyen területen kibillen, onnantól magával ránt egy csomó dolgot, amit addig felépített az ember. Képződik körülöttünk egy fekete lyuk.
A lábunk alá stabil talaj kell, és ennek a kulcsa az egyensúly.”
Bölcsességet kaptam? Úgy gondolom igen. Így működök? Még nem… MÉG! 🙂
UI: Sudár Emőke köszönöm a gondolatokat!


